Hol legyenek a beltéri és kültéri egységek? Merre haladjon a csövezés? Hogyan vezetjük el a kondenzvizet? Egyáltalán hagyományos oldalfali klímákban, multi-split rendszerben vagy részben rejtett, légcsatornás megoldásban gondolkodunk? Ha ezek a kérdések még az építkezés megfelelő fázisában eldőlnek, a klíma vezetékei és gépészeti elemei az épület részeként alakíthatók ki.
Mikor kell elkezdeni a klíma tervezését egy új építésű háznál?
Ideális esetben már akkor érdemes foglalkozni a klimatizálás kérdésével, amikor az alaprajz és a helyiségek funkciója nagyrészt kialakult, de a gépészeti és villamos munkák részletei még nincsenek kőbe vésve.
Ebben a szakaszban már tudható, hol lesznek a nagyobb üvegfelületek, milyen lesz az épület tájolása, és körülbelül hogyan helyezkednek majd el a bútorok. Ezek mind befolyásolják a klimatizálást.
Milyen rendszerrel hűtsük az új házat?
Az egyik első döntés az, hogy milyen rendszerben gondolkodunk. Egy kisebb családi háznál kézenfekvő megoldás a több hagyományos split klíma. Ilyenkor minden beltéri egységhez saját kültéri egység tartozik. Ennek előnye az egyszerű felépítés és a helyiségek egymástól független szabályozhatósága, ugyanakkor több kültéri egység számára kell megfelelő helyet találni.
Multi-split rendszer esetén egy kültéri egységhez több beltéri csatlakozhat. Ez esztétikai vagy helytakarékossági szempontból előnyös lehet, de a rendszer méretezése és csövezése már összetettebb feladat.
Új építésnél érdemes megvizsgálni a légcsatornázható klíma lehetőségét is. Ennél a beltéri gép rejtve maradhat, a kezelt levegő pedig légcsatornákon és befúvókon keresztül jut a helyiségekbe.
A klíma teljesítményét nem a négyzetméterből határozzuk meg
Egy adott alapterület alapján meghatározott szükséges klímateljesítmény első becslésnek használható lehet, de a pontos méretezéshez kevés. Figyelembe kell venni az épület tényleges adottságait: a helyiségek alapterülete és belmagassága, a hőszigetelés, a nyílászárók mérete és tájolása, az árnyékolás, az egyes helyiségek funkciója és a várható belső hőterhelés.
Egy korszerűen szigetelt ház télen kevés energiát igényelhet, miközben egy nagy déli vagy nyugati üvegfelület nyáron jelentős hőterhelést okozhat. Emiatt két azonos alapterületű szoba hűtési igénye között is komoly különbség lehet.
A pontos kiválasztás előtt ezért indokolt a szakmai felmérés és méretezés. A „Klíma teljesítmény a gyakorlatban – Mire készüljön a helyszíni felmérés során?” című cikkünkben részletesebben bemutatjuk, milyen adottságokat veszünk figyelembe egy ilyen felmérés során.
Hol legyenek a beltéri egységek?
Új építés esetén sokkal nagyobb szabadságunk van a beltéri egységek elhelyezésében, ezt a lehetőséget érdemes kihasználni.
A jó elhelyezés egyik legfontosabb szempontja a légáramlás. Nem szerencsés például úgy elhelyezni a készüléket, hogy közvetlenül az ágyra, a kanapéra vagy az íróasztalnál ülő emberre fújjon. A cél az, hogy a beltéri egység hatékonyan tudja elosztani a levegőt a helyiségben.
Egyetlen nagy teljesítményű készülék nem feltétlen helyettesít több, megfelelően elhelyezett kisebb egységet. Hiába szereljük fel a folyosón a klímát, a hideg levegő nem biztos, hogy eljut a nyitott ajtókon keresztül minden helyiségbe, nem tud több szobát egyszerre lehűteni.
A témával részletesebben a „Klíma elhelyezése a lakásban – hova kerüljön a beltéri egység?” című útmutatónk foglalkozik.
Klímacsövezés építkezés közben: amit érdemes még a falak lezárása előtt megoldani
Új építésnél óriási előnyt jelent, hogy a hűtőközeg-vezetékek, elektromos kábelek nyomvonala előre kialakítható, így a kész rendszer jóval esztétikusabb lehet, hiszen nem kell utólag kábelcsatornákat vezetni a falon.
A helyes kivitelezés részleteit a „Klímacsövezés szabályai – így lesz tartós, biztonságos és esztétikus a rendszer” című cikkünkben mutatjuk be.
Nem csak a klímavezetékekre igaz, hanem a teljes vezetékhálózatra: a vezetékek nyomvonalát célszerű a falak lezárása előtt dokumentálni – egy fúrásnál vagy egy új bútor felszerelése során hasznos lehet.
A kondenzvíz elvezetését is előre kell megtervezni
Hűtés közben kondenzvíz keletkezik, amelyet biztonságosan el kell vezetni. Ahol lehetséges, a kondenzvizet gravitációsan érdemes elvezetni. Ehhez azonban megfelelő, folyamatos lejtésre van szükség. Ha a nyomvonal ezt nem teszi lehetővé, kondenzvíz-szivattyú alkalmazására lehet szükség.
Az sem mindegy, hová vezetjük a vizet. A lehetséges megoldásokat és a kivitelezés fontos szempontjait részletesen összefoglaltuk a „Klíma kondenzvíz elvezetése – hogyan kell szabályosan megoldani?” című cikkünkben.
Elektromos kiállás a klímához: egyeztessen a klímás és a villanyszerelő
Az elektromos előkészítésnél gyakori hiba, hogy a villanyszerelő úgy készíti el a klímához szükséges kiállást, hogy a pontos rendszer még nincs meghatározva. Pedig nem minden berendezés elektromos kialakítása azonos.
Ezért új építésnél különösen hasznos, ha a klímás szakember és a villanyszerelő még az alapszerelés előtt egyeztet. Így nem a kész villamos rendszerhez kell később hozzáigazítani a klimatizálást.
Hol legyen a kültéri egység?
A kültéri egység működés közben nagy mennyiségű levegőt mozgat meg, ezért biztosítani kell számára a megfelelő légáramlást. Egy rosszul szellőző hely rontja a működési feltételeket. Gondolni kell a zajra is: nem ideális például a hálószoba közelébe vagy közvetlenül a terasz pihenőrészéhez telepíteni az egységet.
Új háznál az építészeti tervezés során kijelölhető egy olyan terület, ahol a kültéri egység kevésbé zavaró látvány, miközben műszakilag is megfelelő helyen marad.
A szervizelhetőséget sem szabad feláldozni az esztétika kedvéért. Egy ügyesen elrejtett kültéri egység kevés örömet okoz, ha egy egyszerű karbantartáshoz később nehézkes hozzáférést kell biztosítani.
A részletes szempontokat a „Klíma kültéri egység elhelyezése családi háznál – szakmai szempontok és gyakori hibák” című cikkünkben gyűjtöttük össze.
Álmennyezet és rejtett klíma: új építésnél több lehetőségünk van
Egy légcsatornázható rendszer a részben vagy teljesen rejtett klimatizálás lehetőségét teremti meg. Ilyenkor a levegő a megfelelően kialakított befúvókon érkezik, amihez helyet kell biztosítani az álmennyezet kialakítása során – ez hatással van a belmagasság tervezésére.
Klíma, hőszivattyú és szellőztetés: ne különálló rendszerekben gondolkodjunk
Egy családi házban a klíma csak egyetlen része a teljes épületgépészetnek: hőszivattyú, padlófűtés, használati melegvíz-előállítás, és akár hővisszanyerős szellőztetés alkothatja a rendszert, melyeket érdemes együtt vizsgálni. A klíma kiegészítő hűtési vagy fűtési feladatot is kaphat.
Új háznál tehát a kiindulópont: milyen gépészeti rendszer biztosítja egész évben az épület megfelelő komfortját?
Klíma építkezés közben: mikor mit kell eldönteni?
Az egyes döntések ideális időpontját az építkezés menete és a választott rendszer is befolyásolja, de az alábbi sorrend jó kiindulópont lehet:
| Építkezési szakasz | Klímával kapcsolatos feladat |
|---|---|
| Alaprajz, építészeti tervezés | Hűtési koncepció, beltéri és kültéri egységek lehetséges helyének meghatározása |
| Gépészeti tervezés | Rendszertípus, várható teljesítményigény, csővezetékek és kondenzvíz-elvezetés megtervezése |
| Villamos tervezés | Betáplálás, szükséges áramkörök és vezetékezés egyeztetése |
| Szerkezetépítés | Szükséges faláttörések és gépészeti nyomvonalak kialakítása |
| Gépészeti alapszerelés | Klímacsövek, kábelezés és kondenzvíz-elvezetés előkészítése |
| Vakolás, gipszkartonozás előtt | Nyomvonalak és kiállások ellenőrzése, dokumentálása |
| Belső munkák elkészülte után | Beltéri és kültéri egységek felszerelése |
| Átadás előtt | Beüzemelés, ellenőrzés és próbaüzem |
Nem kell a tényleges készülékeket már az építkezés elején megvásárolni, de azokat a döntéseket, amelyek később bontással vagy jelentős átalakítással járnának, időben meg kell hozni.
7 gyakori hiba a klíma tervezésekor új építésnél
Még gondos építkezésnél is előfordulhat, hogy a klimatizálás túl későn kerül napirendre. A leggyakoribb hibák közül több egyszerű tervezéssel elkerülhető:
- Csak a festés és burkolás után kezdődik el a klíma megtervezése.
- A beltéri egységek helyét kizárólag esztétikai szempontok alapján választják ki.
- Nem készül megfelelő kondenzvíz-elvezetés.
- A villamos előkészítés nincs összehangolva a kiválasztott klímarendszerrel.
- A kültéri egységnek nem marad műszakilag és esztétikailag is megfelelő hely.
- A klímát a fűtési és szellőztetési rendszertől teljesen függetlenül tervezik.
- A falban futó csövek és vezetékek pontos helyét nem dokumentálják a szerkezetek lezárása előtt.
Mikor érdemes a klímás szakembert bevonni az új építésbe?
Egy új építésű háznál a klímás szakember bevonásának ideális időpontja a gépészeti és villamos tervezés időszaka. Ekkor még van lehetőség a csövezés, a kondenzvíz-elvezetés, az elektromos kiállások, a kültéri egységek és akár az álmennyezet kialakításának összehangolására.
Gyakori kérdések az új építés és a klíma tervezése kapcsán
Mikor kell kiépíteni a klíma csövezését új építésnél?
A csövezés nyomvonalát már a gépészeti tervezés során érdemes meghatározni, magát az előkészítést pedig még a falak végleges lezárása, vakolása vagy gipszkartonozása előtt célszerű elkészíteni. A pontos időzítést mindig az építkezés technológiájához kell igazítani.
Már az építkezés alatt ki kell választani a konkrét klímát?
Az előkészítéshez már kellően pontos rendszerkoncepció szükséges. A különböző készülékek műszaki követelményei eltérhetnek, ezért nem jó megoldás teljesen ismeretlen későbbi rendszerhez találomra elkészíteni a csövezést és elektromos kiállásokat.
Hova kell elektromos kiállás a klímának?
Ez a választott készülék és rendszer kialakításától függ. Emiatt célszerű, hogy az elektromos előkészítés előtt a klímás szakember és a villanyszerelő egyeztessen a szükséges betáplálásról, kábelezésről és védelemről.
Teljesen elrejthető a klíma egy új építésű házban?
Ez attól függ, milyen rendszert választ. Légcsatornázható rendszernél a légcsatornák álmennyezetben vagy gépészeti térben helyezhetők el, a helyiségekben pedig a befúvó- és elszívóelemek láthatók.
Érdemes minden szobába külön klímát tervezni?
Nem szükségszerűen. A helyiségek hőterhelése, használata, és az alkalmazott gépészeti rendszer alapján kell meghatározni, hol indokolt külön hűtés. Egy jól megtervezett rendszer attól jó, hogy a szükséges komfortot megfelelő teljesítménnyel és ésszerű kialakítással biztosítja.